Author: gabordufka

Magyarországon még mindig jelentősen magasabb a daganatos megbetegedések száma, mint más európai országokban. Mi ennek az oka, mennyire egészségtudatos a lakosság és mit tehetünk az egészségünk megőrzéséért a mindennapokban? Ezekről kérdeztük Dr. Balázs Ákos Györköt, a rákellenes világnap alkalmából.

 

Tényleg csak akkor megyünk orvoshoz, amikor már baj van?

Igen, sajnos az emberek jelentős része csak akkor keres fel orvost, ha már súlyosabb a probléma, de az utóbbi években tapasztalható pozitív javulás is. Egyre többen figyelnek rá, hogy egészségtudatosan éljenek, leginkább a 20-40 év közötti korosztály. Egy 2003-as lakossági felmérés eredményei szerint a 18-34 éves nőknek a 87%-a, míg a férfiaknak a 88%-a ismerte el, hogy felelősséggel tartoznak a saját egészségükért. A 65 év feletti korosztályban ez a szám sokkal alacsonyabb volt. 

Azonban a  szűrővizsgálatokon való részvétel tekintetében még mindig alul maradunk az EU-s átlaghoz képest. Pedig minden szempontból az a legjobb mindenkinek, ha a betegségek kialakulásának megelőzésére és az egészséges életmódra fektetünk nagyobb hangsúlyt. Egy 2019-es statisztika szerint a prevencióval a halálozások 8%-a elkerülhető lenne, ami közel 10.000 embert jelent éves szinten Magyarországon. 

 

Nálunk jelentősen magasabb a daganatos betegségek száma, mint Európa más részein. Mi okozza ezt?

Magyarországon a legnagyobb problémát – a halálozások 50 %-át – a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek okozzák. Ezt követik a légzőszervi és emésztőrendszeri problémák. A WHO szerint a daganatos betegségek, mintegy 30-50%-a megelőzhető lenne a életmódbeli tényezők megváltoztatásával. Ebben a káros szenvedélyek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is jelentős szerepet játszik.

És ehhez jön még a mozgásszegény életmód, a rossz táplálkozási szokások és ennek következtében az elhízás is.

De idesorolhatjuk a stresszt is, ami szintén egy nagyon fontos tényező lehet a komolyabb betegségek kialakulásában is.

 

Ha megnézzük az elmúlt évek adatait, jól látszik, hogy az észak-európai országokban, mint például Svédországban és Norvégiában a legalacsonyabbak ezek a számok, de Svájc is sokkal jobb eredményeket mutat, mint mi. Ennek persze számos oka lehet, de valószínűleg az életmódbeli különbségek nagy szerepet játszanak ebben. Erről is kérdeztem Ákost, hogy szerinte mi az, amiben érdemes követnünk ezeknek az országoknak a példáját.

Nagyon fontos a megelőző szemléletű egészségügyi ellátás. Ezekben az országokban akár állami programok keretében is nagy figyelmet fordítanak az edukációra, a tudatosság növelésére és a szűrésekre. Például Svédországban a lakosság több mint 80%-a vesz részt rendszeres szűrővizsgálatokon. 

Az étrendjük jellemzően gazdagabb halakban, zöldségekben. Az északi országokban, például Dániában a kerékpározás nagyon támogatott, vagy a séta szintén sokkal inkább a mindennapi élet része, mint Magyarországon.

Emellett a természeti környezet is fontos. Tisztább a levegő és a víz, ezzel is csökkentik a szervezet terheltségét. De ezekben az országokban elérhető magasabb életszínvonal, a gazdasági mutatók és a gazdasági jólét is hozzájárul a jobb egészségi állapothoz. 

Mi a legnagyobb baj napjaink életmódjával?

A berögzült rossz szokások és a kényelem nagyon rossz vezetők, a modern társadalmunkban pedig a technológiai fejlődés is hozzájárul ahhoz, hogy mozgásszegény legyen az életmódunk. A WHO javaslata szerint egy felnőtt embernek hetente 150-300 perc mérsékelt intenzitású mozgást kellene végeznie, emellett még heti kétszer erősítő, izomtömegnövelő, hajlékonyságot, rugalmasságot növelő mozgást is javasolnak. Ez jelentősen csökkentené a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A magyar felnőtt lakosságnak 82%-a ezt nem teljesíti, és ez hosszú távon nagyon komoly egészségügyi problémához vezet.

De ide sorolható a felgyorsult életritmus, az, hogy a rengeteg munkahelyi, családi kötelezettség mellett tulajdonképpen egy állandó időhiányt érzünk, ami folyamatos belső feszültséget teremt. 

 

Mi a három legfontosabb dolog, amit a hétköznapokban tehetünk az egészségünk megőrzéséért?

Van hat területe az életünknek, amivel a civilizációs betegségek megelőzéséért biztosan tehetünk.

Ide tartozik a rendszeres fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a stresszkezelés, a társasági kapcsolatok rendbetétele, az alvás és a függőségek kezelése.

Ezek közül én a rendszeres testmozgást emelném ki, amiről az előbb beszéltünk és a táplálkozást. A mediterrán étkezést érdemes alapul venni: a hal fogyasztásával, a olivával, tehát a telítetlen zsírsavakkal, a magas omega-3 aránnyal, a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrenddel, magas rosttartalommal.

Ez például 20-30%-kal csökkentheti a daganatos betegségeknek a kialakulását.

A sóbevitelre is célszerű el odafigyelni, kerülni a cukrot és nagyon-nagyon fontos lenne az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának drasztikus csökkentése. 

Harmadikként pedig ismét a stresszt, illetve a stressz kezelését tudnám említeni és plusz egyként kiemelném a káros szenvedélyek elhagyását. 

Szerinted mi az, ami társadalmi szinten a legnagyobb változást hozná, és jelentősen javíthatná az emberek általános egészségügyi állapotát?

Egyértelműen az egészségügyi tudatosság növelése, az egészséges életmód népszerűsítése és az edukáció. Ehhez én is igyekszem hozzájárulni nem csak az orvosi rendelőben végzett munkámmal, hanem olyan projektekben való részvétellel, amelyek segítenek az embereknek jobb állapotba kerülni. Egy szakértőkből álló csapattal szeretnénk olyan információkat adni az embereknek az egészségükkel és a mellékhatásmentes természetes megoldásokkal kapcsolatban, amelyek segítik őket az egészségük megőrzésében. 

Fontos feladatunk a szűrővizsgálatokon való részvétel ösztönzése és a példamutatás is.

A prevenciós programokat nemcsak népszerűsíteni kellene, hanem ezekben részt is venni minden szinten, akár a vállalatok vezetőinek, de a közélet meghatározó személyiségeinek is.

Hiszen egy komplex szűrővizsgálat akár már a laborvizsgálat előtt is képes kimutatni, hogy van-e olyan hiány, vagy túlzott bevitel bizonyos tápanyagokból, amely akár krónikus gyulladáshoz, vagy a civilizációs betegségek magasabb kockázatának kialakulásához vezethet.

A legfontosabb tehát az lenne, hogy átgondolt, összetett programokkal biztosítsuk azt, hogy a szükséges információk eljussanak az emberekhez és támogassuk őket abban, hogy hosszú évtizedeken át megőrizhessék az egészségüket. – zárja gondolatait Dr. Balázs Ákos Györk.

A Longevity Magazin épp ezt a célt tűzte ki maga elé. Bízunk benne, hogy minél több olvasónk tudja életmódját egészségtudatos alapokra helyezni, és a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát lecsökkenteni. A rákellenes világnapon szeretnénk felhívni a figyelmet a daganatos megbetegedések megelőzésének lehetőségeire. Fontos téma, amiről nem lehet eleget beszélni. Tetteinkkel azonban mi is sokat tehetünk a betegség elkerüléséért.